Ennek oka, hogy mások a vezető gazdasági, üzleti és informatikai karok; a hallgatók, valamint a szolgáltató központok (SSC) igényei és preferenciái.

A kutatás főbb megállapításai:

A kutatás szerint a diákok, egyetemek és cégek prioritásai nem kellően összehangoltak. Egy intenzívebb, tényeken alapuló folyamatos dialógus azonban vélhetően befolyásolná, közelebb hozná egymáshoz a célokat, így a közös siker esélyét is - állapítják meg.

Főként a kommunikációs, digitális és szociális kompetenciáknál prognosztizálják, hogy az olló tovább nyílhat – vagyis az elvárásoknak megfelelő munkaerőt egyre nehezebb lesz találni.

Azt is elárulják, hogy a mérnökök mellett elemzői és ügyfélszolgálati munkakörökre mutatkozik a legnagyobb távlati kereslet.

A kutatás felhívja a figyelmet arra is, hogy a digitális készségek iránti igény sem az egyetemeken, sem a munkaadóknál nem épült be a rendszerbe. Ennek oka talán az lehet, hogy ugyan sok szó esik a millenniumi (vagy Y-) generáció változó munkaszokásairól, de ennek következményeit kevesen fordítják le konkrétumokra.

Mit lehetne tenni?

A leginkább sürgető probléma úgy tűnik, az érintettek számára elfogadható egységes keretrendszer hiánya, a változékony és nehezen áttekinthető kereslet-kínálati trendek, valamint a hiányzó közös kommunikációs platform bizonyulnak.

A tanulmány ezért a közös kompetencia-definíciók és terminológia megalkotását sürgeti, a kereslet-kínálati előrejelzésének rendszerességét, valamint a kommunikációt elősegítő digitális keret megteremtését, annak megfelelő publicitását és oktatását is szem előtt tartva.

Mi volt a cél?

A kezdeményezés és annak jövőbeli kiterjesztése Magyarország hosszú távú versenyképességét tartja szem előtt. A kutatásban arra keresték a választ, hogy milyen módszertan mentén fogalmazhatóak meg trendek és előremutató javaslatok, hogyan képesek a hallgatók, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok jobban felkészülni a 2020-ig tartó időszak kihívásaira – ecsetelte a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának vezetője, Szelecki Zsolt.

A kezdeményezés – mint kísérleti projekt –11 vezető magyarországi vállalat (a kiválasztott céges szegmens a szolgáltató központok voltak), 420 diák és a vezető gazdasági-üzleti és informatikai egyetemi karok bevonásával valósult meg. A felmérés célja a kereslet-kínálati viszonyok modellezése; a vállalatok által keresett és a diákokra jellemző készségek, kompetenciák összevetése, eltérések feltérképezése, és ez utóbbiak csökkentését szolgáló javaslatok, akciók megfogalmazása volt.

Talált link forrása: http://fn.hir24.hu/penzugy/2014/02/18/igy-lehetne-meg-eladhatobb-a-diploma/?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_content=napi&utm_campaign=fn_2014-02-18

Bejegyzést szerkesztette: Branstetter Péter